Térkép - Róma (Roma)

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja. Az ország legnagyobb és legnépesebb városa 1285,3 km²-en mintegy 2,8 millió lakossal, az Európai Unió harmadik legnépesebb városa. Területébe ékelve található a Vatikán, a római katolikus egyház központja, a pápa székhelye, a világ legkisebb független állama. Nagy kiterjedésű történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Múzeumai és műemlékei, mint pl. a Vatikán múzeumai és a Colosseum a világ 50 leglátogatottabb turisztikai célpontjai között vannak.

Róma története 28 évszázadot ölel fel. Míg a római mitológia Kr.e. 753 körül datálta Róma alapítását, a hely sokkal régebb ideje lakott volt, így csaknem három évezred óta jelentős település, és Európa egyik legrégebbi, folyamatosan lakott városa. A város korai lakossága latinok, etruszkok és szabinok keverékéből származott. Végül a város a Római Királyság, a Római Köztársaság, majd a Római Birodalom fővárosává vált, melyet sokan a legelső metropolisznak tekintenek. Tibullus római költő hívta először az Örök városnak (latinul: Urbs Aeterna; olaszul: La Città Eterna) a Kr.e. 1. században, és ezt a kifejezést Ovidius, Vergilius és Livius is átvette. Emellett Rómát "Caput Mundi" -nak (a világ fővárosa) is nevezik. A birodalom nyugati bukása után, (amely a középkor kezdetét jelentette) Róma lassan a pápaság politikai irányítása alá került, és a 8. században a Pápai állam fővárosává vált, mely 1870-ig tartott. A reneszánsztól kezdve V. Miklós óta szinte minden pápa négyszáz éven keresztül koherens építészeti és városi programot folytatott, amelynek célja volt, hogy a várost a világ művészeti és kulturális központjává tegye. Ily módon Róma először a reneszánsz egyik fő központja lett, majd a barokk stílus és a neoklasszicizmus szülőhelyévé vált. Híres művészek, festők, szobrászok és építészek tették Rómát tevékenységük középpontjává, remekműveket alkotva az egész városban. 1871-ben Róma az Olasz Királyság fővárosa lett, 1946-óta pedig az Olasz Köztársaság fővárosa.

2019-ben Róma a világ 11. leglátogatottabb városa volt 10,1 millió turistával, a harmadik leglátogatottabb az Európai Unióban, és Olaszország legnépszerűbb turisztikai célpontja. Az 1960-as nyári olimpiai játékok házigazdája, Róma az Egyesült Nemzetek több szakosított ügynöksége, például az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO), a Világélelmezési Program (WFP) és a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD) székhelye. Róma üzleti negyedében számos olaj-, gyógyszeripar- és pénzügyi szolgáltatással foglalkozó vállalat található. A neves nemzetközi márkák jelenléte a városban Rómát a divat és a dizájn fontos központjává tette, és itt található a Cinecittà Studios is, mely Európában a legnagyobb.

A Tiberis (mai nevén Tevere) és Aniene folyók találkozásánál fekszik.

Róma a Tiberis bal partjának hét dombjára épült, központja a tengerparttól körülbelül 30 kilométerre terül el. Két reptere van, közvetlen vasúti és közúti összeköttetésben áll Európa több országával. Olaszország úthálózatának az egyik fő központja. A várost a Grande Raccordo Anulare főútja (GRA) fogja gyűrűbe.

Róma hét dombja a Palatinus, a Capitolinus, a Caelius, az Aventinus, az Esquilinus, a Quirinalis és a Viminalis. E legendás hét halmon kívül a császárság alatt a városhoz csatolták még északon a gyéren lakott Pinciust és a Mons Ianiculust. A Mons Vaticanust (bár szintén lakott terület volt) nem számították a városhoz Aurelianus császár idejéig.